Adatkezelés
Az Információs Hivatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (Nbtv.) meghatározott feladatainak ellátása érdekében személyes adatot (ezen belül különleges adatot) és közérdekű adatot kezel.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint személyes adatnak minősül bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (érintettel) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.
Különleges adatnak minősül a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, érdekképviseleti szervezeti tagságra, továbbá az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.
Közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységre vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
Az Információs Hivatal feladatainak ellátásához adatokat szerez be
- az érintett önkéntes, illetve az Nbtv-ben előírt kötelező adatszolgáltatásával,
- nyílt forrásból,
- adatkezelést végző szerv adatszolgáltatásából,
- titkos információgyűjtéssel.
A titkos információgyűjtés és az ilyen módon beszerzett adatok kezelése különösen súlyos beavatkozást jelenthet a magánszférába, s természeténél fogva súlyosan korlátozhatja a személyiségi jogokat. Lényegét tekintve az adatfelvétel, illetve adatkezelés különleges módja, amely minden fázisában (felvétel, tárolás, kiigazítás, adattovábbítás, törlés) az érintett tudta nélkül történik. Szabályozásában és alkalmazásának gyakorlatában ezért kiemelt jelentőséggel bír a garanciális elvek érvényesítése:
I. A törvényi felhatalmazáshoz kötöttség
Az Alaptörvény szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, azok védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani. A titkos információgyűjtés intézménye, eszközeinek és módszereinek alkalmazása az alapvető jogok közül - többek között - az emberi méltósághoz, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot korlátozhatja. Jogállamban ezért a polgári hírszerzés is kizárólag hatékony jogi garanciák mellett végezhet ilyen tevékenységet: Csak a törvényben meghatározott hatáskörünkben, az ott meghatározott feladataink ellátása érdekében, s kizárólag az ott rögzített feltételekkel folytathatunk titkos információgyűjtést.
II. Szükségesség és arányosság
A Hivatal hatékony működéséhez, eredményes tevékenységéhez fűződő érdek önmagában nem teheti indokolttá alapvető alkotmányos jogok korlátozását. A titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit csak akkor alkalmazzuk, ha valamely konkrét feladatunk ellátásához szükséges adatokat másként nem áll módunkban beszerezni. Ha egyszerre több lehetséges és alkalmas intézkedés is szóba kerülhet, úgy mérlegelünk, s a törvénnyel összhangban ilyenkor azt választjuk, mely az eredményesség biztosítása mellett a lehető legkisebb jogkorlátozással jár, annak szem előtt tartásával, hogy ne okozzunk olyan hátrányt, mely nyilvánvalóan nem áll arányban az elérni kívánt céllal.
III. Az egyedi alkalmazás engedélyhez kötöttsége
A titkos információgyűjtéshez minden esetben egyedi engedély megszerzése szükséges. Az alkalmazható eszközök és módszerek két csoportra oszthatók, aszerint, hogy alkalmazásuk valamely vezetőnk döntésétől függ (ún. külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés), vagy arra csak más szerv - az Információs Hivatal esetében az igazságügyért felelős miniszter - engedélye alapján kerülhet sor (ún. külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés).
IV. Az adatkezelés célhoz kötöttségének követelménye és a készletező adatgyűjtés tilalma
Személyes adatot kezelni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad (célhoz kötöttség). E célokat a nemzetbiztonsági törvény jelöli ki számunkra. Nem gyűjthetünk és tárolhatunk személyes adatokat ettől eltérően vagy meghatározott cél nélkül, tetszőleges jövőbeni felhasználásra. Az adott feladat elvégzéséhez szükségtelen adatokat töröljük.
V. A törvényes adatminőség
E követelmény szerint az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie, az adatoknak pontosaknak, teljeseknek, és ha szükséges, időszerűeknek kell lenniük, tárolásuk módjának pedig alkalmasnak kell lennie arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Az adatminőség csak akkor törvényes, ha ez az adatkezelés valamennyi szakaszában töretlenül érvényesül.
VI. Dokumentáltság és az adatok útjának nyomon követhetősége
Az Információs Hivatalban a titkos információgyűjtés alkalmazásával kapcsolatos valamennyi cselekményt, intézkedést, s azok eredményét a tervezéstől kezdődően írásba kell foglalni. Több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír a felvett és kezelt adatok útjának folyamatos nyomon követhetősége. Garanciális szempont, hogy a hiányos dokumentálás e területen meghiúsíthatja az adatalanyok jogai gyakorlásának, érvényesítésének lehetőségét is. Ezen kívül szakmai megfontolások (az információk ellenőrizhetősége, hatékonyság), valamint a rendezett működés követelményei (az eljáró munkatársak felelősségének megállapíthatósága) is indokolják az alapelv nyomatékos érvényesítését.
