A hírszerzés története egyidős a civilizációéval. Az ősidőkbe visszanyúló mitikus kezdetek után a i. e. 6. században a kínai hadvezér és katonai teoretikus Szun-ce A háború művészete című könyvében lefektette a hírszerzés tudományos, sok tekintetben máig is érvényes alapelveit.

A modern titkosszolgálatok első kezdeményei a 16. században jelentek meg. Az Erzsébet-kori Angliában Sir Francis Walsingham teljesen új alapokon nyugvó szervezetet épített ki, melynek egyes aktái máig titkosak. A 19. századra az addig domináns katonai jelleg mellett egyre nagyobb szerepet kapott a polgári hírszerzés, amely igazán rohamos fejlődésnek az első világháború után indult.

A hidegháború során az államok jelentős része kiépítette saját polgári hírszerzését. Az 1980-as évekre pedig megszilárdult a hírszerző szolgálatok által végzett információszerzés hármas rendszere: a HUMINT a humán információs források, a SIGINT a technikai, míg az OSINT a nyílt információs források felhasználása. 

A magyar polgári hírszerzés sokáig nem jelent meg önálló szervezetként. Az első világháború végéig az osztrák–magyar titkosszolgálat, a Horthy-korszakban a Honvédség vezérkari főnöksége, a kommunista érában pedig az egységes állambiztonsági szervezet részeként működött. Az Információs Hivatal, mint önálló polgári hírszerző nemzetbiztonsági szolgálat 1990. március 1-jén jött létre. 

A rendszerváltást követően a magyar nemzetbiztonsági struktúra kerete és feladatköre átalakult. Átmeneti törvény és rendelet szabályozta az újonnan létrehozott nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezését, valamint az egyes szolgálatok jogállását és alapvető feladatait. Az ideiglenesnek szánt jogszabályok azonban nem fogalmazták meg a nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó részletes tartalmi szabályokat. A ma is hatályban lévő, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt (Nbtv.) 1995. decemberében kétharmados többséggel fogadta el az Országgyűlés. Az 1996. március 27-én hatályba lépett jogszabály megteremtette a szolgálatok működésének alkotmányos feltételrendszerét.

Az Információs Hivatal működését 2010. május 28-ig tárca nélküli miniszter felügyelte, majd irányította. Ezt követően, 2012. július 20-ig az Információs Hivatalt a külügyminiszter irányította, majd a Hivatal a miniszterelnök irányítása alá került, aki ezt a jogkörét a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látta el. 2014. június 6-tól 2018. május 22-ig a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt, jelenleg ezt a feladatot a külgazdasági és külügyminiszter látja el.