Titkos információgyűjtés
Az Alaptörvény garantálja az alapvető jogok és szabadságok érvényesülését. Az alapvető jogok és szabadságok azonban nem minden körülmények között érvényesülnek a maguk teljességében. Meghatározott alkotmányos célok érdekében, meghatározott feltételek mellett törvényben korlátozhatók, az alapvető jog lényege azonban nem csorbulhat. Az állam számára az alapjogok védelme csupán része az egész alkotmányos rend fenntartásának és működtetésének.
A titkos információgyűjtés törvényben erre felhatalmazott szervnek az a tevékenysége, amely során feladatainak ellátása érdekében a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogok korlátozására alkalmas – az érintett tudta nélkül alkalmazott – eszközökkel és módszerekkel titkosan személyes, köztük különleges és más adatokat vesz fel.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény felhatalmazza az Információs Hivatalt a titkos információgyűjtésre, meghatározza annak feltételeit és eszközrendszerét.
Az Információs Hivatal a titkos információgyűjtés keretében a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályzatában meghatározott belső engedéllyel
- felvilágosítást kérhet;
- a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthet;
- titkos kapcsolatot létesíthet magánszeméllyel;
- az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhat létre és alkalmazhat;
- sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat;
- saját személyi állománya és a vele együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthet és használhat fel;
- fedőintézményt hozhat létre és tarthat fenn;
- feladatai által érintett személyt, valamint az azzal kapcsolatba hozható lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, továbbá nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;
- az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötötteken kívül beszélgetést lehallgathat, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;
- elektronikus hírközlési eszközön vagy információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához; az elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat megszerezheti.
Az igazságügyért felelős miniszter engedélyével
- a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatja, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;
- a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezheti;
- postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti;
- elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerheti és rögzítheti;
- információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt - a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével - lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezheti.
A legfőbb ügyész által kijelölt ügyész engedélyével a Hivatal a bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthet, amelyben számára kilátásba helyezi, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntetik, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek. Nem köthető megállapodás, ha az elkövetővel szemben olyan bűncselekmény miatt kell büntetőeljárást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta vagy amellyel szándékosan maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozott. A megállapodást fel kell bontani, ha a Hivatal arról szerez tudomást, hogy az információt szolgáltató személy ilyen bűncselekményt követett el.
Az Információs Hivatal Magyarország területén a titkos információgyűjtésben támaszkodik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltatásaira.
